Ha kisse megkesve is, de megirom a hetvege torteneseit: mint elozo hetvegen, most is ugy dontottunk, hogy kirandulunk...St. Gallent mar mult hetvegen kituztuk magunknak celul mikor jottunk vissza a kristalybanyabol. Egy idillikus 35 kmeres utazas utan a csodalatos falvak kozott megerkeztunk Gallus szerzetes altal alpitott varoskaba, amely 70.000 es lakossagaval kelet Svajc gazdasagi kozpontja, biztosito tarsasgok es informatikai cegek teszik ki a foglalkoztatottak nagyreszet. A turizmus is viragzik koszonhetoen az apatsagnak es a benne talalhato vilaghiru UNSECO oroksegu konyvtaranak . Kisse olyan Teleki Teka feeling, csak megis erzodik, hogy egyik Marosvasarhelyen van es masik Svajcban, emellett itt kicsivel regebbi konyvek tallahatok, tobbnyire 900 as evektol egesz 1100as evekig irodott a konyvek tobbsege ami kivolt allitva, de biztos voltak ujabbak is. Emellett egy mumia is ki volt allitva, nagyon sok koze nem tom mi volt a konyvtarhoz, de megint a Teleki Teka jutott ezaltal eszembe Bolyai Janos koponyajaval...ugy nez ki ezek a muzeumokkal egyutt jar valami morbid is. A konyvtar es a templom meglatogatasa utan elbarandoltunk a belvarosba, gyonyoru festett hazakat lattunk, egy nagyon elelmes belvarost csomo emberrel, rendezvenyekkel, promoterekkel, gyerekrendezvenyekkel, flash mob, parkour bemutatoval stb...Megtudtuk, hogy St. Gallen exportalta az elso vilaghaboru elott a vilagon a himzestermekek 50%at, ami mara joval kevesebb, de meg mindig egyik fontos iparaga a textilipar. A varos egyik reszen van egy piros zona,ami a varos lounge resze, olyan anyagbol mint az utcsikozas egy egesz ter ebvan boritva es uloalkalmatossagok vannak kialakitva, az epuletek kozt hatalmas tojas alaku formak lognak, meg egy auto is bevan vonva ezzel a piros szinu anyaggal. St. Gallenhez a magyaroknak is kozuk van(vagy inkabb a hunoknak) 926-ban megtamadtak a varost es sokra nem mentek, csak megsemmisitettek a konyvtar egy reszet es hozzajarultak ahoz, hogy a vilagon eloszor szentte avassanak egy not Wiborada, akinek sikerult megmenteni a konyvtar nagyreszet.
A varosban eleg magassak az adok, ezert sok jo adofizeto a kornyekre koltozott, annyira minket ez nem is bant, inkabb a parkolasi dij, ami az ado mellett meg hatalmas ebben a varosban 2 es fel oraert 8 frankot kert tolunk el az automata, ez mar tobb mint szemetseg :P
Masnapra Stein am Rhein-t neztuk ki magunkank, es hamarosan indultunk volna is, de hivtak, hogy megint megy a csapat kirandulni, es megint egy barlangba...Na gondoltam jo kis barlangasz csoportba kerultunk, de mivel Zug mellett volt az egesz igy osszekothettuk egy varosnezessel is es igy oke volt. A barlang maga egy cseppkobarlang volt, szep erdekes, de sajnos sok letort, megcsonkitott reszt is lattam, a fenykepek amik a barlangban keszultek persze megint majdnem semire sem hasznalhatoak...
A barlang utan Zugba mentunk, amely egy kohalyitasra volt, epp szakadt meg az eso mikor kiszalltunk az autobol, hogy 10 perc alatt vegigszaladjunk a varoska belvarosan, de egy 10 perc utan epp megallt az eso es gyonyoru ido lett, ezert nagy elvezettel neztunk meg minden kovet a belvaroskabol, csodalkoztunk a parton a szep kilatason, par 4000es hegycsucsast is latni lehetett a kitisztulo idoben. Zug az alacsony adotorvenyerol hires, ami viszont annyi tehetos embert vonzott a varosba, hogy annyira felmentek az ingatlanok arai, a berek is, hogy a helyiek felvannak haborodva, hogy a fiatalok nem kapnak lakast, vagy ha kapnak akkor annyira draga, hogy egy halando svajci nehezen vagy sehogy nem tudja megfizetni. A varos hires latvanyossaga az oratorony, a Zytturm amely a falu fo kapubejarata volt, a 13ik szazadban kezdtek epiteni, mai formajat es meretet -52 m- 1557-ben kapta. Az elso nagy tragedia amit emlitenek az 1435 tavaszan tortnet partszakadas, amikor a varosban 60 ember vesztette eletet, kozottuk a tiszttarto es a varos irnoka ami azt bizonyitja, hogy akkoriban ezek a hazak Zug elokelo lakonegyedet alkottak. A masodik tragedia, ami nem epp annyira regen tortent, az 2001 szeptember 27-en volt, amikor egy rendornek alcazott fegyveres lovoldozni kezdett Zug tartomanyi parlamentjeben, 14 ember vesztette eletet.
Zug utan gokartozni mentunk Dietikonban, amely ZH elovarosa, amolyan Jedd, Koronka, Maroskeresztur, csak kicsivel masabb :P Egy fedett palyara mentunk mert esett az eso, meglepetesemre nagyon halk volt az egesz, ugyanis elektormos gokartok voltak, igyis lehetett veluk 60 kmhval szaguldani.
Ezutan palacsintazni mentunk, ami eleg rovidre sikerult, mert 20 ora utan kezdodott a Finn-Sved hoki vb donto, ami nekunk kihagyhatatlan volt. Nem lehet szavakba foglalni milyen hangulat volt a ket szomszedos orszag kozotti parharcban ahol a hoki a nonpluszultra, a sportok kiralya, az autok mercedesze, hamarabb tanulnak meg hokizni mint jarni a gyerekek mindket orszagban, es emelett meg a buszkeseg....fuggetlenul az eredmenytol mindket orszag ezt a dontot varta mar evek ota, ez amolyan "el classico"....es persze a finnek nyertek 6-1-re, en mar csak azt a par sved drukkert sajnaltam, aki a 100 tombolo finn kozott a fejet fogta...Boldogan indultunk haza amig majdnem fel nem hajtottunk az autopalyara.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése